csór
csór ige -t, -jon (bizalmas)
1. tárgyas <Kisebb értéket, tárgyat> ügyesen csen, lop. || a. (tárgy nélkül) Ő csór a legügyesebben a bandában. Látlak, ne csórj!
2. tárgyas Szerez, kaparint. Csórtam magamnak egy hamutartót.
Igekötős igék: elcsór; kicsór.
csórás; csórható; csóró; csórt.
