dőzsöl
dőzsöl tárgyatlan ige -t, -jön (választékos)
1. Ételben-italban dúskálva, féktelenül mulatozva tölti az időt; tobzódik, tivornyázik, dáridózik. Hajnalig dőzsölt egy mulatóban. Ma éjjel fent van s dőzsöl a király, Nagy dáridóján bősz tánc tántorog. (Arany János–Shakespeare-fordítás) A darabnak a vége az, hogy Dikaiopolis … ott dőzsöl két leány között. (Péterfy Jenő) Az urak kötelesek lösznek ellátni a szögényöket. Kentök úgyis régön dőzsölnek. (Móricz Zsigmond)
2. (ritka) Dőzsöl vmiben v. (ritka) vmivel: vmiből mértéktelenül sok áll rendelkezésére, és abból telhetetlenül, szinte fulladásig fogyaszt. Most dőzsölhet a cseresznyében, a sok hurkában, kolbászban. A sárga borjuk … Farkat billegetve, dőzsölnek a téjjel. (Arany János)
3. (ritka, irodalmi nyelvben) Kényelemben hever, lustálkodik. A fölolvasást követő reggelen … ágyban dőzsöltem még félálomban. (Kosztolányi Dezső)
Igekötős igék: átdőzsöl; eldőzsöl.
dőzsölés; dőzsölő.
