daru [2]
daru [2] főnév -t, -k, -ja
Olyan gép, amellyel a terhet felemelik, kisebb távolságra szállítják v. vhova átemelik. Csikorgó daru; daruval rakodnak. Daruval emelik fel a hatalmas vastömböt. A darusok … olykor megmozgatják a darut. (Gelléri Andor Endre)
Szóösszetétel(ek): 1. daruállvány; darucsiga; darugyár; daruhorog; darukar; darukötél; darulánc; darumágnes; darumotor; darupálya; darupénz; 2. emelődaru; forgódaru; futódaru; híddaru; toronydaru; úszódaru.