dzsungel
dzsungel [ë v. e] főnév -t, -ek [ë] v. (ritk.) -ok; -e [e] v. -je [e] v. -ja
1. Hatalmas fákból álló, indákkal és bozóttal benőtt, csaknem járhatatlan trópusi őserdő. A dzsungel állatai; harcok a dzsungelben. Vígan cserkésztek itt kislegénykorukban, mint egy vad dzsungelben. (Babits Mihály) || a. (átvitt értelemben, bizalmas) Sűrű, szövevényes erdő, bozót. A kiránduláson letértünk a jelzett útról, de vesztünkre egy dzsungelbe kerültünk.
2. (átvitt értelemben, rosszalló, gúnyos) Olyasmi, ami áttekinthetetlen, kibogozhatatlanul bonyolult, s amit éppen ezért igen nehéz kiismerni, megismerni, s amiben igen nehéz tájékozódni; tömkeleg. Eltűnt a nagy város dzsungeljében. Rendet kell teremteni ebben a dzsungelben. || a. (átvitt értelemben, tréfás) Rendetlenség, összevisszaság, zűrzavar. Fiókja dzsungelében alig találta meg a keresett iratot.
dzsungeles; dzsungelos.
