edzés
edzés [e] főnév -t, -ek, -e [ë, e]
Általában az edz igével kifejezett cselekvés.
1. Az a cselekvés, hogy vki, vmi edz (1–2) vkit, vmit. Az ifjúság edzése; a szervezet, a lábizmok edzése. || a. (sport) Vmely sportág eredményes űzéséhez a kellő erőnlét és technikai jártasság megszerzésére végzett gyakorlat; tréning. Edzésben van: állandóan edz (4), versenyre készül. Edzés közben megsérült. Nem jár az edzésre. A játékosok edzését ő vezeti.
2. (fémipar) Fémnek v. ritk. más anyagnak megfelelő eljárással ellenállóvá tétele. ® Felületi edzés. Az acél, a vas edzése.
Szóösszetétel(ek): 1. edzésforma; edzésmódszer; 2. testedzés.
edzési.
