elácsorog
elácsorog [l-á] ige
1. tárgyatlan Hosszú ideig ácsorog. Órákig elácsorog a kirakatok előtt. A halál … elácsorog, megáll, kanyarodik, megfordul, visszahúzódik, mint az útközben egerésző macska. (Mikszáth Kálmán)
2. tárgyas <Időt> ácsorgással eltölt. Elácsorogta a délelőttöt. Télen a tüzelő mellett a piszkafa végén Ácsorgott el egész napokat. (Fazekas Mihály) Délig elácsorogtam az időt. (Jókai Mór)
elácsorgás; elácsorgó.
