elázik
elázik [l-á] tárgyatlan ige
1. Hosszas ázás következtében nedvességgel teljesen átitatódva ellágyul v. szétesik. Elázik a levesben a tészta. Elázik a papírcsónak. A vízben elázott a szappan. A sok esőben elázott a széna. [A papirsárkány] Épen egy tócsába esett, Hol … elázik szárnya, farka. (Arany János)
2. <Rendezvény> eső miatt nem sikerül v. elmarad. A kirándulás, a mérkőzés, a mulatság elázott. Elázott az ünnepély.
3. (bizalmas) Magatehetetlen részeg lesz, berúg. ® Tisztességesen elázik. Bence, meg a másik, eláztak mellőle. (Arany János) A dorbézolók … elázva a bortól, eldülöngtek ülő helyeikben. (Jókai Mór)
elázás; elázott.
