elégség

Teljes szövegű keresés

elégség [ë v. e] főnév -et, -e [ë, e] (csak egyes számban) (régies, népies)
1. Vminek elegendő, elégséges volta; ill. az a mennyiség, mely a szükségletet fedezi.  Mivel az Alföld búzatermelő, a kenyér határtalanul fogyasztható … Arra nincs eset, hogy a kenyér elégségében hiányt tenne bárki is: termelő gazdák és azoknak alkalmazottai. (Móricz Zsigmond)
2. Vminek, főként hiánynak, szükségletnek betöltése, kielégítése; ill. vmivel való betelés, jóllakás, kielégülés, megelégedés. Elégséget tesz vkinek: kielégít vkit.  Széllel akarja tölteni gyomrát valaki [= az, aki] elégséget keres a világ javaiban. (Pázmány Péter) Új kivánat jő az elégség helyébe. (Kisfaludy Károly)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem