életfilozófia
életfilozófia főnév
1. Az egyénnek a megismert valósággal szemben elfoglalt magatartását szabályozó elvek összessége. Derűs életfilozófia; kialakítja a maga életfilozófiáját. Ez az én életfilozófiám. Egy olyan életfilozófia [a cigányé], melynek alapelve, hogy mindenből az a jó, ami van, s az a szükséges, ami rossz. (Jókai Mór) Mikor már életfilozófia érett ki bennem, még mindig úgy tartottam számon a múltat, hogy … [az abban kapott] sebek az én legnagyobb kincseim. (Móricz Zsigmond)
2. (filozófia) Az az irracionalista filozófiai irány, amelynek kiindulási alapja az élet, a lét lényegének intuitív átélése.
