életképtelen
életképtelen melléknév -ül, -ebb [e]
1. Olyan <élőlény>, aki, amely nem alkalmas, nem képes arra, hogy éljen, életben maradjon. Életképtelen csecsemő, újszülött; életképtelen borjú, csikó.
2. (átvitt értelemben) További fennmaradásra alkalmatlan. Életképtelen intézmény, vállalat.
3. (átvitt értelemben, ritka) Meg nem valósítható. Életképtelen gondolat, ötlet, terv.
életképtelenség.
