elhallatszik
elhallatszik tárgyatlan ige
<Hang> bizonyos távolságra eljutva ott hallható, hallatszik. A vonat füttye messzire elhallatszik. A lárma a falu végéig elhallatszott. Mindenki ebbe a szobába iparkodott, de a másikba is elhallatszott a Tóth Mihály hangja. (Mikszáth Kálmán)
elhallatszó; elhallatszott.
