elhibázott
elhibázott melléknév -an, -abb
1. Olyan <cselekvés, ill. ennek eredménye>, amelyet vki elhibázott (1), rosszul, hibásan végzett v. készített el; hibás, helytelen. Elhibázott ítélet, következtetés. Egy elhibázott szorzás miatt az egész eredmény rossz. || a. Rosszul irányított és ezért célba nem jutó v. a kívánt eredményt el nem érő. Elhibázott dobás, lövés, mozdulat. Az elhibázott szabadrúgás messze elkerülte a kaput.
2. (átvitt értelemben, választékos) <Helytelen döntés, intézés miatt> nem sikerült, elrontott. Elhibázott élet; elhibázott házasság. Egyetlen elhibázott lépést ezer meg ezer helyes lépés ritkán tud helyrehozni. (Tolnai Lajos) Egész elhibázott életemben Élsz és uralkodol örökkön. (Juhász Gyula)
elhibázottság.
