elhúz
elhúz ige
1. tárgyas <Tárgyat> más helyre húz, húzva eltávolít. Vhonnan elhúz vmit vhová. Elhúzza a szekrényt a kányhától. Elhúzza az asztalt az ablaktól. A mágnestől a tűt csak egy másik erősebb mágnes húzza el. (Mikszáth Kálmán) || a. tárgyas <Embert, állatot> húzva kényszerít, hogy helyét elhagyva más helyre menjen. Elhúzta a gyereket az ablaktól. Hat ökör se húzza el: semmiképpen se lehet rábírni, hogy elmenjen vhova. || b. tárgyas (átvitt értelemben, régies) Megvon vkitől vmit; nem adja meg neki, ami megilleti. A cselédtől … nem húzta el a magáét. (Jókai Mór)
2. tárgyas <Igavonó jószág terhet, ill. (teherrel megrakott) járművet> huzamosabb ideig bír húzni. Ezt a szekeret egy ló is elhúzza. Négy ökör se húzza el azt a gépet. Ezt a holmit bizony egy üszőbornyú is elhúzná. (Mikszáth Kálmán) || a. (tárgy nélkül) Pihent jószág estig is elhúz éhen.
3. tárgyas <Függönyt, takarót> félrehúz, félrevon. Húzd el a függönyt! || a. Elhúzza a ravaszt: meghúzza a r.-t. Elhúzta a ravaszt, de a puska nem sült el.
4. tárgyas <Nótát, zeneművet vonós hangszeren> eljátszik, végigjátszik. Elhúz egy nótát.
5. Vmilyen harangot, harangszót elhúz: vmely napszaknak, órának harangszóval való jelzését elvégzi. Elhúzták a déli harangszót. Rég elhuzták az esteli Harangot. (Petőfi Sándor) Csak azt várta, hogy az esteli harangszót elhúzzák. (Jókai Mór) || a. tárgyas <Vmely napszakot, órát> azzal jelez, hogy a harangot megszólaltatva bizonyos ideig húzza; elharangoz. Elhúzták a delet, a három órát, a hét órát.
6. tárgyas (népies) <Tárgy vmely testrészt> súlyával sokáig lehúzva nagyon elfáraszt, elerőtlenít. Elhúzta a két karját a két nagy kosár. A hosszú úton elhúzta a vállát a hátizsák.
7. tárgyas (átvitt értelemben, iskolai, bizalmas) Vkit vmely tantárgyból v. vizsgaanyagból megbuktat. Félévkor elhúzták latinból. A tanév végén három tárgyból elhúzták.
8. tárgyas (átvitt értelemben) <Vmely elintézendő ügyet, hivatalos eljárást> késlekedve intéz, s a döntést elodázza. Elhúzza a pert, a tárgyalást, az ügyet. Te az ostromot elhúzhatod hosszasan. (Jókai Mór) Az a vén gazember … ítéletnapig elhúzza a pört. (Mikszáth Kálmán) || a. tárgyas (átvitt értelemben) Elhúzza az időt: szándékosan, haszontalanul, felesleges dolgokkal eltölti az i.-t, gyak. azért, hogy vmit, főleg vmely döntést elodázzon. Két hétig voltak itt a kőművesek, de csak elhúzták az időt. Elhúztál öt hónapot meg két hetet az időből. (Jókai Mór) || b. (tárgyas igealak tárgy nélkül) (átvitt értelemben) Elhúzza vmeddig: vmennyi ideig még elél így nagybetegen. Még talán őszig elhúzza.
9. tárgyatlan <Állat v. jármű> megállás nélkül elhalad vhol, vmi mellett v. fölött. A vadludak elhúztak már a Nyírség fölött. Most húztak el a bombázók a város fölött. Ösmeri ezt a tájékot, hogy … melyik patak mellett húz el leginkább a vadászó róka. (Bársony István) Bágyadtan megmozdult egy bárka. Alig megfeszülő vitorlával indult el, lomhán elhúzott mellettünk. (Kuncz Aladár) Két óriási madarat láttak egészen alacsonyan elhúzni a búzatáblák fölött. (Nagy Lajos)
10. tárgyatlan (sport) Elhúz vkitől v. vki mellett: vkit mint versenyző ellenfelét hirtelen, meglepő gyorsan maga mögött hagy, ill. elébe kerül. A kanyarban elhúzott ellenfelétől. || a. tárgyatlan (sport) Elhúz vki mellett: <a labda birtokában> úgy fut el ellenfele mellett, hogy az nem tud beavatkozni játékába. || b. tárgyatlan (sport) Elhúz vmire, vmennyire: <asztaliteniszben, kosárlabdában stb.> gyorsan nehezen behozható pontszámelőnyt szerez. A második játszmában 5 : 1-re elhúzott.
Szólás(ok): ld. nóta, száj.
elhúzás; elhúzható; elhúzó; elhúzott.
