elkínzott
elkínzott melléknév -an (választékos)
Olyan, akit, amit nagyon kínoztak, folytonos kínzással gyötörtek; agyonkínzott, elgyötört. Elkínzott ember, pária, rabszolga; elkínzott barom; elkínzott lélek, test. A királyné térdepelni fogna az elkínzott nő … előtt. (Vörösmarty Mihály) Nem üdül könnyen az elkínzott elme. (Arany János) || a. Az ilyen emberre jellemző. Elkínzott arc, hang.
elkínzottság.
