elmulat
elmulat ige, (régies) elmúlat
1. tárgyatlan Bizonyos ideig mulat (1), szórakozik. Elmulattak reggelig. || a. tárgyatlan Elmulat vmin, esetleg vkin: bizonyos ideig önfeledten derül, mulat (3) rajta. Elmulatok a tréfáin. Ti a költő dalán csak elmulattok! (Tompa Mihály) Bölcs bácsi, tiszta mosolyú, Ki méla multon elmulat … (Tóth Árpád)
2. tárgyas <Meghatározott időt> mulatozással (el)tölt. Elmulatja az időt. Elmulatta az estét.
3. tárgyas <Minden pénzt, vagyont> mulatozásra költ. Minden pénzét elmulatja. Elmulatta vagyonát.
4. tárgyas (régies, költői) Elmulaszt (2). De amit elmulattam, megteszem. (Vörösmarty Mihály) Az … értekezletről elkéstem …, különben nem múlattam volna el Lévayt indítványba hozni [= javasolni]. (Arany János)
5. (elavult) Elmulatja magát: idejét jól eltölti. Tudom, hogy annál az úri asszonynál elmúlatja ked [= kegyelmed] magát. (Mikes Kelemen)
elmulatás; elmulatgat; elmulatható; elmulató; elmulatott; elmulatoz(ik); elmulattat.