elnyomorít
elnyomorít tárgyas ige
1. Teljesen nyomorékká tesz. A köszvény elnyomorította a lábát. Elnyomorítottak, tönkretettek szép lovacskám! Elsoványodtál, megvakultál, hazajöttől panaszkodni. (Mikszáth Kálmán)
2. (átvitt értelemben, ritka) Elnyomorít vkit: vkinek a jellemét megrontja, tönkreteszi. A félelemnek gyávasága nem nyomorított el. (Vas Gereben)
elnyomorítás; elnyomorító; elnyomorított; elnyomoríttat.
