elővezet
elővezet tárgyas ige
1. Vhonnan kivezetve vkinek a színe elé állít vkit, vmit. Elővezette a lovat. Elővezette a kis unokáját.
2. <Tettest, vádlottat> a hatóság, a bíróság elé vezet; előállít. A foglyot elővezették a cellából. A világért se tépd szét [az írást] … Azzal csak súlyosbítod a helyzeted. Akkor elővezetnek … Két zsandárt küldenek érted. Szuronyos puskával. (Kosztolányi Dezső)
3. (bankszakma, kereskedelem) <Könyvelő egyenleget> az új időszak megnyitására feljegyez, átír. Az egyenleget új számlára vezette elő.
elővezetés; elővezetett; elővezetget; elővezethető; elővezető; elővezettet.
