elszalad
elszalad tárgyatlan ige (bizalmas)
1. <Ember, állat> vhonnan szaladva elmegy, eltávozik; elfut. (tréfás) Nem szalad el (addig): nyugodtan ott hagyhatod <azt a tárgyat, amellyel éppen foglalkozol>, nyugodtan abbahagyhatod <azt a munkát, amelyet éppen most végzel>. A gyerek megijedt és elszaladt. A derék levente lováról ledőle; Meghorkant a szép ló és elszaladt tőle. (Arany János) Mire a Dani kóválygó esze odáig tisztult, hogy átkapja a lányt, ez már el is szaladt. (Móricz Zsigmond)
2. Elszalad vmeddig, vhova: <ember, állat> vmely helyet szaladva elér, elérkezik vhova; elfut. Elszaladt a hídig, a kilométerkőig.
3. Elszalad vhol: <ember, állat, mozgó tárgy> vhol, vmi mellett szaladva v. nagy sebességgel elhalad; elfut. Itt szalad el előttünk a vonat.
4. <Közlekedési eszköz v. más gépezet> bizonyos ideig sebesen járva halad, ill. működésben van; elfut (4). Az új típusú autó tíz óráig elszalad megállás nélkül.
5. (átvitt értelemben) <Idő> gyorsan elmúlik; elfut. Megint elszaladt egy nap. Elszaladnak ezek a bolondos évtizedek és évszázadok … (Mikszáth Kálmán)
elszaladó; elszaladt; elszaladtat.
