eltávozik
eltávozik tárgyatlan ige
1. (választékos) Vhonnan elmegy. Eltávozott hazulról. Kapus eltávozott ilyen üzenettel. (Arany János) || a. (tudományos) <Légnemű v. folyékony anyag> elillan, elfolyik. A szénsav a vízből eltávozik. || b. (orvostudomány) <Vmely anyag> elhagyja a testet. Epekő, vesehomok távozott el tőle.
2. (választékos) <Állásból, működési, szereplési térről> más állásba, más állomáshelyre, más működési területre megy. Az igazgató már tavaly eltávozott tőlünk. || a. (választékos) Eltávozik az élők sorából v. örökre eltávozik: meghal. || b. (szépítő, eufemisztikus kifejezésként) Örökre eltávozott: meghalt.
eltávozó; eltávozott; eltávoztat.
