enyelgés
enyelgés [e-e] főnév -t, (-ek), -e [ë, e] (választékos)
Az enyeleg igével kifejezett cselekvés, magatartás, megnyilvánulás; gyöngéd v. tréfás kötekedés, ill. dévaj, évődő szerelmeskedés, szerelmi játék. Nyájas, szerelmes, tréfás, vidám enyelgés. Játszik öreg földünk Fiatal sugarával a napnak; Pajkos enyelgés közt Egymásnak csókokat adnak. (Petőfi Sándor) Egy asszony kellene … Kinek csak víg enyelgés, ha fáradt homlokom Kecses mellére hajlik. (Tóth Árpád) || a. Ezt kísérő szavak, kifejezések. E lágy enyelgést mért is hallgatom? (Madách Imre)
enyelgési.
