értekezés
értekezés [e-ë] főnév -t, -ek, -e [ë, e]
1. (ritka, régies, hivatalos) Az értekezik (1) igével kifejezett tevékenység, folyamat, megbeszélés, tárgyalás, tanácskozás. Maga ment ki az istállóba, Marcival értekezést tartandó. (Jókai Mór) Nem háborgatjuk üzleti értekezését. (Csiky Gergely)
2. Nagyobb terjedelmű tudományos dolgozat. Doktori értekezés; esztétikai, nyelvtudományi, vegytani értekezés; értekezést ír vmiről. Hagyjuk ezt, regényt s nem politikai értekezést írok. (Eötvös József) Nem írt verseket, hanem tudományos értekezéseket. (Jókai Mór)
értekezési.
