értékű
értékű melléknév (csak jelzővel)
1. (főnévi jelzővel) Olyan, aminek értéke akkora, mint a jelzővel megnevezett tárgyé, dologé, főleg pénzé. Egy forint értékű bélyeg; százezer forint értékű ház, kölcsön. || a. (ritka) A jelzővel megnevezett dolog szerepében megjelenő, annak értékét képviselő. (nyelvtudomány) Mondat értékű szó.
2. (melléknévi v. melléknévi névmási jelzővel) A jelzővel meghatározott értékkel bíró. Csekély, kis(ebb), nagy(obb) értékű; maradandó értékű alkotás; történelmi értékű adatok; milyen értékű összeg? Olyan értékű mű, mint … Munkácsynak is … mennyire más értékű képe a Siralomház, mint a Sztrájk … (Gárdonyi Géza) Nem is nagyon komoly tudományos értékű munka … (Babits Mihály)
Szóösszetétel(ek): egyértékű; egyenértékű; többértékű.
