esperesség
esperesség főnév -et, -e [ë, e] (vallásügy)
Az esperes (1, 2) tisztsége, hivatala, állása. Esperességet kapott. Elnyerte az esperességet. A nehéz, terhes esperességgel az a kötelesség is jár, hogy vizitálni kell a népet sűrűn. (Tolnai Lajos) || a. Ennek intézménye. Átszervezték az esperességeket. || b. Vmely esperes működése, ill. ennek ideje. Az ő esperessége alatt történt, hogy …
