éget
éget [e] ige -tem, -ett [e, ë], égessen [e-ë]
1. tárgyas Tűzzel folyamatosan elemészt, megsemmisít vmit v. ritk. vkit. Gazt, szemetet éget; halottat éget; boszorkányt, eretneket éget. || a. tárgyas (ritka) Vmit meggyújtva tüzel vele. Ebben a kályhában csak fát lehet égetni. || b. tárgyas (gyak. eredményhatározóval) Éget vmit: tűz segítségével vminek a minőségét megváltoztatja, ill. vmivé változtat vmit. Gondatlanságból szénné égette a süteményt. János vitéz pedig rakatott nagy tüzet, A tűz minden seprőt hamuvá égetett. (Petőfi Sándor) Cukrot égetett ezüstkanálon, kiöntötte a sötét bíbor teát. (Kosztolányi Dezső)
2. tárgyas <Világító eszközt, anyagot> világításra használ. Gyertyát, mécsest, petróleumot éget. Mindennap éjfélig égeti a villanyt.
3. tárgyas <Kéményt> lánggal tisztít. Nálunk most égetik a kéményeket. Báthory úr … velük szemben lakott, ő söpört a Krisztinában. Többször megfordult házukban, „golyózott”, égette a kéményeket. (Kosztolányi Dezső)
4. tárgyas Vmit tűz segítségével, hevítve készít, folyamatosan létrehoz, ill. ily módon használati cikké alakít. Cserepet, meszet, porcelánt éget; (fából) szenet éget; mázolt agyagárut éget. A sok gyár s kemence füstölését messzire lehet látni … Meszet égetnek ott sokat, meg szenet. (Jókai Mór) Égess lukas, vörös téglát; | törje kapa a tenyered | … tanulj ki szakmát – | a tőkéseké a haszon. (József Attila) || a. Vhova éget vmit: izzó eszköznek vmire v. vmibe való nyomásával létrehoz vmit. Bársonyra, bőrbe, fába mintát éget. A marha bőrébe bélyeget éget.
5. tárgyas (műszaki nyelv) Marat. Választóvízzel égette a fémbe a jelet.
6. tárgyas (orvostudomány) <Sebet, kinövést tüzesített műszerrel, villannyal v. maró vegyi szerrel> gyógyít, ill. folyamatosan eltávolít. Az orvos lápisszal égeti a sebet. Alig fájt neki, amikor a szemölcsét égették.
7. tárgyas (tárgy nélkül is) Sugárzásával, nagy melegével perzsel vmit, rendsz. vmivé v. vmilyen színűre. A hirtelen tűz feketére égette a tésztát. Barnára égette a nap. Ez a kályha már nem is melegít, hanem éget. A nap júliusi tűzzel égeti a … köveket. (Gárdonyi Géza) A nap égeti és tüske marja, Tépázza ég és föld viharja. (Juhász Gyula)
8. Éget vmit: <forró tárgy, anyag> folyamatosan az égési seb fájdalmához hasonló, sajgó fájdalmat okoz vmely testrészen. A forró leves égeti a száját. Égette talpunkat a forró homok. || a. tárgyas (tárgy nélkül is) (átvitt értelemben) Éget vmit: <vmely anyag, növény, seb> folyamatosan csípő, maró v. sajgó fájdalmat okoz vkinek a testén v. vmely testrészén. Égeti tenyerét a csalán, gyomrát a nehéz étel, nyelvét a paprika. Bizsergett, égetett a seb, a bőr feszült, mintha két oldalról tépnék s egyenesen szét akarnák repeszteni. (Kosztolányi Dezső)
9. tárgyas (tárgy nélkül is) (átvitt értelemben, választékos) <Szem, nézés, tekintet, érzés> szégyenkezésre, ill. pirulásra késztet vkit, vmit. Égeti a szégyen az arcát. Nagy granát szemei lángoló hévvel égeték a kedves lányka könnyben úszó arcát. (Jókai Mór) Az ő nézése égetett legfájdalmasabban. (Gárdonyi Géza) || a. tárgyas (átvitt értelemben, választékos) <Vmely heves érzés> emészt vkit, vmit. Égeti a harag, a szenvedély. Égeti mellem a forró szerelem. (Csokonai Vitéz Mihály)
10. tárgyas (argóban) Éget vkit: <csoportos vállalkozásban, kül. játékban> úgy intézi az együttműködés, kül. a játék menetét, hogy az illető ne tudja képességeit kifejteni, ne érvényesüljön, leégjen. Égetik a jobbszélsőt, az új anyagmozgatót.
Igekötős igék: agyonéget; átéget; beéget; beleéget; eléget; feléget; kiéget; leéget; megéget; odaéget; összeéget; ráéget.
égethető; égetett.
