egyenetlen
egyenetlen [ëgyenetlen] melléknév -ül, -ebb [e]
1. Olyan, amelyen kisebb kiemelkedések, ill. bemélyedések vannak; nem sima. Egyenetlen felület. Gyalulni kell még a deszkát, mert néhol egyenetlen. || a. Rögös, göröngyös. Egyenetlen talaj, út.
2. Részleteiben nem azonos jellegű; nem egyenletes. Még egyenetlen a frissen festett fal. Egyenetlenül van elkeverve benne. || a. (átvitt értelemben) Minőségileg egymástól eltérő elemekből álló. Egyenetlen stílus, tudás.
3. <Ritmusában, ütemében> szabálytalanul váltakozó. Egyenetlen fejlődés, mozgás, teljesítmény, termelés.
4. (átvitt értelemben, ritka) Egymással össze nem férő, civódó, viszálykodó, egyenetlenkedő <személyek>. Egyenetlen házastársak; egyenetlen testvérek.
