elalszik
elalszik [l-a] ige, (kissé régies) elaluszik
1. tárgyatlan Az alvás állapotába jut; álomba merül. Könnyen elalszik. Nem tud elaludni vmitől. Majd, szinte elalszik: (túlzó is) nagyon unatkozik, unalmában elálmosodik. Már hajnal volt, mikor végre elaludt. Belefáradt játékába, S elaludt a kis gyerek. (Tompa Mihály) Bebújtam az ágyba, és kimerülten elaludtam. (Gelléri Andor Endre) || a. tárgyatlan Akarata ellenére v. könnyelműsége következtében erőt vesz rajta az alvás, elnyomja az álom. Őrhelyén elaludt. Nem fogsz elaludni?
2. tárgyatlan A szokottnál v. a megengedettnél tovább alszik, a kelleténél később ébred. Ma nagyon elaludtam. Felserkent, de nehéz volt a szeme, és ha Doronghy … föl nem veri, estig elalszik. (Arany János)
3. tárgyas <A kelleténél tovább tartó alvása miatt> elmulaszt v. nem érzékel vmit. Elaludta a déli harangszót, a kakasszót. Elaludta a vonatot. Attól féltem, elalszom a fölkelés idejét. (Eötvös Károly)
4. tárgyatlan (időtartamot kifejező -t ragos mértékhatározóval is) Vmennyi időt v. vmennyi ideig elalszik: vmilyen idő egész tartama alatt s annak elteltéig alszik. Elaludna két napot v. két napig is egyfolytában.
5. tárgyatlan (választékos, szépítő, eufemisztikus kifejezésként) Örökre elalszik: meghal.
6. tárgyatlan <Tűz, láng, ill. égő, világító eszköz, dolog> rendsz. lassan, fokozatosan megszűnik égni; kialszik. Elalszik a lámpa, a tűz. Még a pipa is elaludt a szájában, annyira elbámult. Megrakják a tüzet, mégis elaluszik, Nincs az a szerelem, aki el nem múlik. (népköltés) Elhal a zene, s a víg teremben Téli szél zúg s elalusznak a lángok. (Ady Endre)
7. tárgyatlan (átvitt értelemben) <Már szóvá tett v. folyamatban levő ügy, dolog közömbösség, érdektelenség miatt> abbamarad, nem folytatódik, feledésbe megy. Félő, hogy az ügy, a terv elalszik. Az ismeretség elaludt. Te se tégy erről többé … említést, hadd aludjék el az egész nyomorúlt pletyka-história. (Arany János) Úgy volt, hogy a kinevezés másnap megtörténik, de az ügy … elaludt valahol. (Kosztolányi Dezső) Nem volt módom folytatni nagyobb apparátussal a kísérletezést. Elaludt a dolog. (Karinthy Frigyes)
8. tárgyatlan (átvitt értelemben) <Lelki tevékenység, állapot> megszűnik működni, ill. létezni. Elaludt a lelkiismerete. Elaludt szívében az érzés.
9.* tárgyatlan (bizalmas, ritka) <Végtag> elzsibbad. Elaludt a jobb lábam.
Kerülendő szó vagy kifejezés.
elalvó; elaludt.
