eleinte
eleinte [e-e-e] határozószó
Az ismert, szóban forgó cselekvés, folyamat, állapot kezdeti idejében; kezdetben. Eleinte láza is volt, de már láztalan. Eleinte nem értettem semmit az előadásból. Ne repűlj nekem oly szilajon mindjár’ Eleinte. (Arany János–Arisztophanész-fordítás) A száraz fa mindjárt tüzet fogott … A lángok eleinte sziszegve nyalták a fahasábokat. (Mikszáth Kálmán)
