elejt
elejt [l-e] tárgyas ige
1. <Megfogott, fogva tartott tárgyat vigyázatlanságból, ügyetlenségből> leesni enged. Elejti a ceruzát, a kesztyűt. Elejtette a tányért. Sok görbe szám … Firkáitól hemzseg a tábla. | De, amint egy gonosz planétát Rajzolna, elejti a krétát. (Arany János) || a. (ritka, irodalmi nyelvben) Elejt egy könny(csepp)et: engedi, hogy kigördüljön a könny a szeméből. Ha egy kicseppent könny megválthatna téged …, azt a könnyet el ne ejtse senki! (Jókai Mór)
2. (választékos) <Ellenfelet, nagyobb vadat> lövéssel v. más módon leterít, megöl. Két medvét ejtett el. Elejtették már a hímet, Üldözik a szarvas-gímet. (Arany János) Itt minden tárgyhoz valami emlékezet van kötve: elkezdve a kárpitmennyezetet tartó királysastól, melyet a trónörökös maga ejtett el. (Jókai Mór)
3. Röviden v. futólag, mellesleg megemlít, kimond v. ritk. leír vmit. Elejt egy megjegyzést, egy szót. Ilyen szót talált előtte elejteni … (Jókai Mór) Egy másik forrás olyasvalamit ejtett el, hogy sokáig élt külföldön mint orvos. (Mikszáth Kálmán)
4. (ritka) <Horgolás, kötés közben tűre már felvett szemet> leesni enged; leejt, leszalaszt. Sebesen kezdtek villogni a kötőtűk, de bizony váltig elejtette egyik szemet a másik után. (Mikszáth Kálmán)
5. (átvitt értelemben, jogtudomány) <Vádat> visszavon. Az ügyész elejtette a vádat.
6. (átvitt értelemben) Elejt vmit: lemond vminek a megvalósításáról, nem fogad el vmely tervet, javaslatot. Elejtették az új tervet. A közgyűlés elejtette a javaslatot. [A törvényjavaslatot] a minisztérium … jónak látta elejteni. (Jókai Mór) || a. (átvitt értelemben) Vkit, vmit elejt: vkinek, vminek vmely tervvel kapcsolatos szerepeltetéséről, alkalmazásáról lemond, arra vonatkozó szándékát megváltoztatja. Szó volt róla, hogy ő lesz a kormánybiztos, de azután elejtették. Elejtjük Brassót … és Várhegyet fogadjuk el központul. (Tolnai Lajos) || b. (átvitt értelemben) Elejt vkit: bizalmát, támogatását megvonja vkitől. Egyik legbizalmasabb emberét is elejtette. Mindig odapártolt, ahol többet lehetett enni. A főispán szerencsére elejtette. (Tolnai Lajos) A kormány végleg elejtette. (Herczeg Ferenc) || c. (átvitt értelemben, ritka) Elejt vmit: abbahagy, nem folytat vmely beszédtárgyat, ügyintézést. Elejti a fonalat v. a beszéd fonalát: <vmely zavaró körülmény miatt> nem tudja tovább folytatni a megkezdett beszéd tárgyát. Ne engedjék elejteni az ügyet, melyért Földváry már annyit küzdött. (Vas Gereben) Csak tessék, … vegyék fel a beszéd fonalát, melyet miattam ejtettek el. (Tolnai Lajos) || d. (átvitt értelemben) Elejt vmit: nem fogadja el többé vmely tétel érvényét, figyelmen kívül hagy vmely elvet v. eddig követett eljárást. Elejtették a romanticizmus egyik fő … tételét: a halálos szenvedélyek kultuszát. (Ambrus Zoltán)
Szólás(ok): ld. kanál.
elejteget; elejtés; elejtet; elejthető; elejtő.
