elengedhetetlen
elengedhetetlen [e-e-e-e-e-e: el-e] melléknév -ül, -ebb [e], (ritka) elengedhetlen
1. Olyan <dolog>, amelyet nagy fontossága, nélkülözhetetlen volta miatt nem lehet mellőzni, amelyről nem lehet lemondani. Elengedhetetlen feltétel, követelmény, szükséglet. Szeretni az emberiséget: ez minden nemes szívnek elengedhetetlen feltétele. (Kölcsey Ferenc) || a. (régies) Nem változtatható; szokásos, hagyományos. A patvaristának rendes és elengedhetetlen helye a kocsis mellett volt. (Vas Gereben)
2. (régies) Meg nem bocsátható. Elengedhetetlen vétek volt előtte minden, mi az eredeti, kemény … életen tágított. (Vas Gereben)
