elérkezik
elérkezik [l-é] tárgyatlan ige
1. <Személy útjában bizonyos ponthoz, vmely helyre> eljut, megérkezik; elér. Elérkezik az erdőhöz; elérkezik a faluig; elérkezik útja ¬ legvégéhez. Estére elérkezett a folyó partjához. Eképpen felfegyverkezve, szépen elérkezünk a kordonhoz. (Jókai Mór) Másnap elérkeztem rokonomhoz. (Mikszáth Kálmán) || a. <Vmely folyamatban bizonyos szakaszhoz, állapothoz, vmely gondolatmenetben bizonyos tételhez> eljut, elér. Elérkeztünk a szocializmushoz. Elérkeztünk a kérdés lényegéhez.
2. <Időnek vmely szaka, pontja> bekövetkezik. Elérkezik még az az idő. Elérkezik a pillanat. Elérkezett a szőlőnyitás ideje. Megtele vendéggel már a szála szépen S a dél órája is elérkeze épen. (Csokonai Vitéz Mihály)
elérkezés; elérkezett; elérkező.
