életmód
életmód főnév
Az a mód, jellemző magatartás, ahogy vki testi, szellemi, anyagi, erkölcsi vonatkozásban él. Becsületes, erkölcstelen, kifogástalan, léha, nyugalmas, spártai, sportszerű életmód. Szigorú életmódja hosszúvá, szinte elpusztulhatlanná tette életét. (Jókai Mór) A nyugalmas életmódban meghízott. (Krúdy Gyula) || a. Személynek v. emberek kisebb-nagyobb csoportjának a gazdasági, foglalkozási és társadalmi viszonyok által meghatározott helyzete, viselkedése, lehetősége az életben. Kispolgári, szegényes, szolgai, úri életmód. Ha rászorul még egyéb mentségre is, úgy mellette szól az az életmód, amelyet társadalmi helyzeténél fogva folytatnia kell. (Ambrus Zoltán) Csak ki, ki ebből az életmódból, ki a falusi formák közül … (Móricz Zsigmond)
életmódú.
