elhanyagol
elhanyagol tárgyas ige -t, -jon
1. Elhanyagol vkit, vmit: nem törődik, nem gondol vkivel, vmivel. Elhanyagolja barátját, családját, feleségét, gyermekeit; elhanyagolja betegségét, házát, háztartását, hivatalát, kertjét, külsejét, lakását, öltözékét, üzletét; elhanyagolja magát: rendetlenül, lomposan öltözködik. Igaz is, hogy elhanyagolta a külsejét. (Mikszáth Kálmán) Ruházatát feltűnően elhanyagolja, s inget csak legritkább alkalmakkor vált. (Kosztolányi Dezső) || a. (választékos) Jelentéktelensége miatt nem vesz figyelembe vmit. Ezt a körülményt bátran elhanyagolhatjuk.
2. <Teendőt, tennivalót> hanyagságból elmulaszt. Elhanyagolja a levélírást. Ha fel lehetett valaha cifrázni fekete gyászruhát szalaggal, csokorral, … fodrokkal: akkor a tanárné e tekintetben semmit is el nem hanyagolt. (Tolnai Lajos) || a. Hanyagul végez vmit. Elhanyagolja munkáját, kötelességét. Ivásnak adja magát, kártyázik, adósságokat csinál, szolgálatát elhanyagolja. (Ambrus Zoltán)
elhanyagolás; elhanyagolgat; elhanyagolhatatlan; elhanyagoló; elhanyagoltat.
