elhatároz
elhatároz tárgyas ige
1. <Személy> arra a megállapodásra jut, hogy tesz vmit; feltesz, elvégez magában vmit. Elhatározta (magában), hogy megházasodik. Elhatározta, hogy szakít a vőlegényével. A gyerek nem örült a kendőnek. El is határozta, hogy mire beér az iskola-dűlőbe, leszedi a fejéről. (Móra Ferenc) Elhatározta, hogy ezentúl kevesebbet fog dohányozni. (Hunyady Sándor) || a. Elhatározza magát vmire: <rendsz. hosszas töprengés után> elszánja magát vmely tettre. Nem tudja magát elhatározni. Nagy tettre határozta el magát. Te arra gondolsz, hogy e széles vizet keresztül úsznád? – Sőt keresztül fogom azt úszni; igen, elhatároztam magamat. (Jókai Mór) || b. Vki el van határozva vmire: vkinek vmire irányuló készsége v. szándéka megingathatatlan. Mondják ki önök azt, hogy … a nemzet el van határozva … önállásának védelmére. (Kossuth Lajos) Hangosan kifejezték, hogy el vannak határozva a végsőre. (Tolnai Lajos)
2. Elhatároz vmit: <hatóság, tanácskozó testület rendsz. vita után> vmely eljárás v. cselekedet mellett dönt, határoz. A kongresszus elhatározta, hogy … A kormány árleszállítást határozott el. Elhatározták, hogy tíz év múlva találkoznak.
3. (népies) <Személy> megállapít, megítél vmit. Nem tudta elhatározni, hogy éhes-e vagy szomjas. Nem tudta elhatározni, hogy melyiket szereti. Nem tudta egyszerre elhatározni, hogy … megtiszteltetés lesz-e az rá nézve vagy gorombaság. (Jókai Mór)
elhatározott.
