elindul
elindul [l-i] tárgyatlan ige
1. Vmely irányba való haladását megkezdi; útnak indul (vmerre, vhova). Elindul a nagy ® világba. Elindult a város széle felé. Elindult torony iránt. A tehenek elindultak a vályú felé. Elindult a ködös, enyhe télben, reggeli szürkületben. (Babits Mihály) A parti őr szólt az egyik halásznak, s az döcögve elindult a csónakjával. (Gelléri Andor Endre) || a. <Közlekedési eszköz, jármű> megkezdi útját. A gyors éppen elindult Debrecenbe. A repülőgép még nem indult el.
2. Elindul vmire v. vmit tenni: vmely, rendsz. helyváltoztatással járó munkába, tevékenységbe kezd. Elindul vasat gyűjteni; elindul vminek a keresésére, vkinek az üldözésére. || a. Elindul vmi után: vminek a keresésére, megszerzésére indul. Már kora reggel elindult kölcsön után. Már régen munka nélkül vagyok. Reggel elindulok állás után. (Gelléri Andor Endre) || b. (régies) Elindul vkire, vmire: hadba, harcba indul vki, vmi ellen. Trombitaszóra Ülni kellett mindjárt lóra, Elindúlván a törökre. (Csokonai Vitéz Mihály)
3. <Olyan személy, aki még eddig v. egy darabig nem tudott járni> járni kezd. Elindult a baba. Elindult már a beteg?
4. <Szerkezet, gépezet> (megindítva) működni, járni kezd; megindul. Elindult a gép, a motor. Magától elindult az óra.
5. Elindul az orra vére: folyni kezd az o. v.
6. Vmi elindul vhova: vmely szállítmányt elindítanak rendeltetési helyére. Tíz vagon krumpli indult el a fővárosba.
7. (átvitt értelemben) Elindul vmely úton v. vmi felé: elkezd haladni vmely cél, fejlődési fok, állapot felé. Elindul a boldogulás, a felemelkedés, a művelődés útján. Elindul az önállóság felé. Elindul a lejtőn. Elindult a rossz úton. A parasztság elindult a fejlődés útján. || a. (átvitt értelemben) Elindul vhonnan: <személy> vhol v. vhonnan származva megkezdi pályafutását, közéleti, nyilvános szereplését. Szegényparaszti sorból indult el. A debreceni kollégiumból indult el. Valaki az Értől indul el | S befut a szent, nagy Oceánba. (Ady Endre)
8. (átvitt értelemben) <Küzdelem, mozgalom, törekvés> megkezdődik, megindul. Rákóczi Ferenc kiáltványával elindult az új szabadságharc. A mozgalom tőlük indult el.
9. (átvitt értelemben) Elindul vki, vmi után v. vmin: vkit, vmit irányadónak vesz, s aszerint cselekszik, v. ahhoz tartja magát. Nem lehet elindulni a szaván: a) nem lehet komolyan venni; b) nem lehet eligazodni rajta. Az ő magyarázata után ne indulj el! Ne induljunk el a csípős nyelvek után. (Mikszáth Kálmán)
elindulás; elinduló; elindult.
