elkerül
elkerül ige
1. tárgyas Elkerül vmit: kerülővel megy bizonyos irányba, hogy útjába ne essék vmi; kikerül vmit. Elkerülte a pocsolyát. Az út nem lett volna kellemetlen, ha a tegnapi eső apró tócsákba nem gyűlik imitt-amott, amiket el kellett kerülni. (Mikszáth Kálmán) || a. tárgyas (átvitt értelemben) Elkerül vmit: nem megy v. nem jár vhova. Elkerüli az iskolát, a templomot, vkinek a házát.
2. tárgyatlan Vhova, vmerre kerülővel megy. Elkerült a temető felé. Egy járatlan úton került el az erdészlakhoz. A két farkast fölveszi vállára, Elkerűl a háznak másik oldalára. (Arany János) Kerülj el az úton, amelyen rendesen szokás járni. (Jókai Mór)
3. Elkerül vkit: érzelmi ok(ok)ból vigyáz arra, hogy ne találkozzék vele. Elkerüli a régi barátokat. Ah nem tudlak elkerűlni, Mert szivemben vagy. (Vörösmarty Mihály) Nekem nem volt barátom, | tőlem mindenki fut, | társaim elkerültek | mint idegen fiút. (Babits Mihály) || a. Elkerül vkit: <vmely véletlen, tévedés folytán> nem találkozik azzal, akivel szándékozott. A vásárban elkerülték egymást. A nagy sokaságban elkerülte a barátját.
4. tárgyas (átvitt értelemben) Elkerül vmit: <magatartásával, fegyelmezettségével> sikerül elérnie, hogy vmi ne következzék be. Elkerüli az összeütközést, a veszekedést. Kerüljük el a sok hiábavaló beszédet. Még a látszatát is elkerülte annak, hogy … || a. tárgyas (átvitt értelemben) Elkerül vmit: <a helyzet, a körülmények alakulása folytán> nem éri utol vmely szerencsétlenség, kellemetlenség; szerencsésen megmenekül vmitől. Elkerüli a bajt, a büntetést, a megaláztatást. (szójárás) Senki sem kerülheti el a sorsát. Hiába fut sorsától, sorsát el nem kerülheti. (Ambrus Zoltán)
5. tárgyas (átvitt értelemben) Vmi elkerül vkit, vmit: nem jut vmilyen állapotba, helyzetbe, vmi nem jut osztályrészül neki. Elkerüli az álom a ® szemét; elkerüli a szerencse. A háború veszedelmei között is elkerülte a halál. Tudom én …, hogy a fiatalurat érdekli, miként értem meg száz esztendőt. Azt hiszem nincs ennek titka: eddig elkerült a kaszás. (Gelléri Andor Endre) || a. tárgyas (átvitt értelemben) Vmi elkerüli a figyelmét: nem veszi észre.
6. tárgyatlan Elkerül vhonnan v. vhova: vmely helyről más helyre kerül (II. 2, 3) A régi jó orvos már elkerült a faluból. A kis parasztfiú elkerült a városba diáknak. A testvérei mind elkerültek Amerikába. Az emlékmű elkerült innen a főtérre. Ügyvédsegédnek kerültem el egy vidéki városba. (Mikszáth Kálmán) [A parasztlegény] még Szatmárra is csak a sorozásra kerül el. (Móricz Zsigmond)
elkerülés; elkerülhető; elkerülő; elkerült.
