ellátmány
ellátmány [e] főnév -t, -ok, -a
1. (közigazgatás) Vmely hatóság által az alája rendelt szerv (iskola, intézet stb.) szükségleteinek fedezésére költségvetésileg megállapított összeg. Havi ellátmány. Az ellátmány megérkezett.
2. (pénzügy) A pénztárak pénzszükségletének fedezésére küldött, kiutalt összeg. Az ellátmányból felsőbb rendeletre jelentős összegeket utaltak ki.
Szóösszetétel(ek): ellátmányfolyósítás; ellátmányigénylés; ellátmánykeret; ellátmánykezelés; ellátmányösszeg; ellátmányszükséglet.
ellátmányi.
