ellenvet
ellenvet tárgyas ige (ritka, választékos)
A szóban forgó állítás ellen (érvként) felhoz vmit. Azt veti ellen, hogy … Ellenvetem, hogy második, hogy kétszer gyermek a vén. (Arany János–Arisztophanész-fordítás) Egy jó mostohaanya – fogják ellenvetni – az lehetetlenség! (Mikszáth Kálmán)
ellenvető; ellenvetett.
