elles
elles tárgyas ige
1. Megfigyeléssel vkitől, vmitől észrevétlenül eltanul, megtanul vmit. Ellesi tőle a fogásokat. Törvényidet ha már-már ellesém, Felejtem a kort és mindent körűlem. (Madách Imre) [A Holló] gazdájának … | ajkán leste el a jajszót. (Tóth Árpád–Poe-fordítás) || a. Gondos megfigyeléssel megismer, és a megismerés alapján (ki)alakít vmit. Történeteit az életből leste el.
2. Gondos megfigyeléssel kitalál, kipuhatol vmit. Elleste minden kívánságomat. Elleste a titkát. Búsulnak miatta, … gondolatát ellesik. (Vas Gereben) Lessétek el, mi bántja. (Arany János–Shakespeare-fordítás)
ellesés; ellesett; elleshető; elleső.
