elméleti
elméleti [e-e] melléknév -leg [e], -bb
1. Vmely elmélettel kapcs., elméletet illető, elméletre vonatk., elmélethez v. körébe vágó. Elméleti képzettség, megállapítás, tudás. Ne bíbelődjünk tisztán elméleti tanokkal … (Eötvös József) Rendszerint elméleti kérdéseket vitatott. (Kuncz Aladár)
2. A gyakorlattal szemben az elmélet alapján álló <személy>. Elméleti ember, tudós.
3. Vminek az elméletében jártas, képzett <személy>. Elméleti fizikus.
4. Vmely elmélet ismertetésére való <idő, alkalom>. Elméleti előkészítő tanfolyam; elméleti tanácsadás.
elméletiség.
