elmond
elmond tárgyas ige
1. <Közölnivaló dolgot, kül. történetet> elejétől végéig v. bizonyos pontig mond, elbeszél, (részletesen) beszámol róla. ® Hosszú (dolog) volna elmondani; egy ® izromban elmond vmit. Elmondta, mi történt. Elmondta, mivel töltötte az időt. Elmondta élete történetét. Elmondta az eseményeket a háború kitöréséig. Majd ha vénül a világ, Elmondják az unokáknak | Ezt a kort a nagyapák. (Petőfi Sándor) Hanem kérem szépen …, Mondja el a dolgot isten igazában. (Arany János) Ennek az éjszakának különös és romantikus eseményei voltak, amelyeket nehéz tüzetesen elmondani. (Babits Mihály)
2. Szavakkal kifejez vmit. Nem lehet elmondani; nehéz azt elmondani. || a. Szavakkal röviden értésére v. tudtára ad vmit vkinek; megmond; közöl vkivel vmit. Elmondta véleményét. Elmondta az apjának. Tájékoztatásul el kell mondani. Csak neked mondom el. El ne mondd senkinek. No, most megtérhetsz [= hazatérhetsz], elmondhatd uradnak, Hogy gőgje bennünk megcsalatkozott. (Vörösmarty Mihály) Elmondtam, hogy gyűlölni népeket, fajtákat nem tudok. (Kuncz Aladár) Ki tiltja meg, hogy elmondjam, mi bántott hazafelé menet? (József Attila) || b. Elmondhatja, hogy … : jogos önérzettel, ill. megelégedéssel állíthatja, hogy … Legalább elmondhatjuk, hogy mi is ott voltunk.
3. <Meghatározott szöveget elejétől végéig v. bizonyos pontjáig> folyamatosan, pontosan mond; előad, felmond v. szaval. Elmondja a beszédet, a leckét; ® álmában is elmondja. Elmondja a verset. Mondd el a szerepet a harmadik jelenetig! Elmondta a verset, amit az iskolában tanult. (Kuncz Aladár) Akármilyen hosszú verset egyszer-kétszer elolvasott, elmondta végig. (Móricz Zsigmond) || a. Élőszóval felsorol. Mondd el, mit viszel magaddal. Unokáink … áldó imádság mellett Mondják el szent neveinket. (Petőfi Sándor) Akivel ő megvítt, azokat elmondom. (Arany János)
4. <Vki több v. hosszabb közölnivaló dolgot> írásban, nyomtatásban elejétől végéig közöl; <történetet> írásban, nyomtatásban elbeszél. Levelében elmondja élete történetét. Az előszóban elmondja az okokat, melyek a könyv megírására késztették. || a. Vmi elmond vmit: szövegben, írásműben olvasható vmi; az olvasó tudomására hoz, elbeszél vmit. A cikk elmondja, hogyan éltek régen a kínai parasztok.
5. Vkit elmond vminek: szidva, lehordva v. ritk. dicsérve vminek nevezi, rendsz. többféle becsmérlő, gyalázó v. magasztaló szóval illeti. Elmondta őt csavargónak, csirkefogónak, mindennek. Elmondta őt megmentőjének, angyalának. Minek el nem mondta a vasorru bába! (Arany János)
6. (átvitt értelemben) <Dolog, jelenség olyan közölnivalót, történetet, amelyet szavakkal csak hosszabban lehetne kifejezni,> puszta létével v. jellegével, megjelenésével kifejez. Szemei elmondták, mi mindent érzett akkor. A fa évgyűrűi elmondják hosszú évek időjárási eseményeit.
elmondás; elmondat; elmondó; elmondogat; elmondott.
