elmozdít
elmozdít tárgyas ige
1. <Helyéről> más helyre mozdít vmit. A páncélszekrényt hárman se bírták elmozdítani. A szekrényt elmozdította helyéről. Ott állnak íróasztalomon … kedvenc állatjai, amikkel utoljára játszott, nem szabad elmozdítani … (Mikszáth Kálmán)
2. (átvitt értelemben) <Felettes hatóság> állásából elbocsát, vmely tisztség, szerep betöltése alól hirtelen felment vkit, rendsz. azért, mert működésével nincsenek megelégedve. Elmozdították a hivatalából. || a. (átvitt értelemben, ritka) Eltérít (2). Elmozdítja álláspontjáról, hitéből, meggyőződéséből.
elmozdítás; elmozdíthatatlan; elmozdítható; elmozdító; elmozdított; elmozdíttat.
