előadó
előadó melléknév és főnév
I. melléknév
1. Általában olyan <személy>, aki vmit előad (1–2a). A könyveket előadó könyvtári segéd; az esetet bőbeszédűen előadó szemtanú; a peres ügyet előadó bíró.
2. Olyan <személy>, aki vmely időbeli művészethez tartozó műalkotást (pl. ének, vers, tánc, zenemű) közönség előtt előad (3). A költeményt előadó szavaló; a versenyművet előadó művész; a színdarabot előadó együttes; a táncot előadó csoport. Shakespeare egymaga pótolt zenekarokat, előadó művészeket, tréfás bűvészeket és ezermestereket is. (Kosztolányi Dezső) || a. Ilyen alkotások előadásához szükséges <képesség>. Előadó tehetség.
3. Olyan <személy>, aki egyetemen, főiskolai hallgatóságnak tanító céllal vmely tudományszakot v. ennek köréből vmely részletet előad (4). A közjogot előadó professzor. Az iskolában [Petőfi] … élceket csinált … az előadó tanárokra. (Jókai Mór)
4. Olyan <helyiség>, amelyben előadást tartanak v. szoktak tartani. Az előadó terem zsúfolásig megtelt.
II. főnév -t, -ja
1. Az a személy, tisztviselő, akinek hivatalánál fogva v. megbízásból feladata vmely ügy állását fölöttese v. egy bizonyos testület elé terjeszteni határozathozatal végett. Bírósági előadó: az a bíró, aki bírói tanács előtt folyó írásbeli peres eljárásban az ügy tárgyilagos ismertetését az iratok tanulmányozása után a tanácsülés elé terjeszti; hivatali, minisztériumi előadó: az egyes ügyosztályokban működő szakképzett tisztviselő, aki az ügyeket előkészíti s döntés végett fölöttese elé terjeszti; ill. ennek rangja, címe; parlamenti előadó: vmely törvényjavaslat tárgyalásakor a bizottság határozatáról szóló jelentést az országgyűlés elé terjesztő bizottsági tag. Előadóvá nevezték ki. Szomszédja előadó a tanácsnál. Ki az ügy előadója?
2. Az a személy, aki vmit előad (4), vmiről tartósan v. alkalmilag előadást tart. Érdekes, jó előadó; száraz, unalmas előadó; ® megbízott előadó. Rendesen szimpátiával foglalkoznak velem a vidéki lapok … megdicsérik, hogy milyen jó előadó vagyok. (Karinthy Frigyes) Ez időben már az a finom és puritán esztétikus is szerepelt a magyar irodalomtörténet előadói közt, aki irodalmi és esztétikai teaestélyekkel vendégelte meg hallgatóit. (Babits Mihály)
Szóösszetétel(ek): főelőadó; szakelőadó.
előadói.
