előlép
előlép tárgyatlan ige
1. Vhonnan kilépve előrejön v. -megy. Előlép a sorból. Lépjen elő a következő tanú. „Azért, hogy én itt maradok, Híved, király, én sem vagyok,” Szólt a hóhér előlépve. (Petőfi Sándor) A fiú előlép, féltérdre ereszkedik. (Gárdonyi Géza) A ködből egy vitéz lépett elő – őszi estvén, az erdőszélen. (Krúdy Gyula)
2. (átvitt értelemben) <Kinevezés folytán rangsorban, állásban, hivatalban v. munkahelyén> magasabb fokra jut. Munkavezetővé lépett elő. Előlépett főelőadóvá, századossá. Előlépett az ötödik fizetési osztály első fokozatába.
3. (átvitt értelemben, sajtónyelvi) Előlép vmivé: <dolog> vmivé válva jelentőségben emelkedik. A cukor elsőrendű népélelmezési cikké lépett elő.
előlépeget; előlépett; előlépő.
