előrukkol
előrukkol tárgyatlan ige (bizalmas)
1. Vmivel előrukkol: egy ideig titkolt v. elhallgatott, rendsz. meglepő hírt, gondolatot, kérést, tervet hirtelen közöl, váratlanul elmond; előhozakodik vele; kirukkol. A feleségem előrukkolt vele, hogy ő a Zsuzsikát színésznőnek szánta. (Jókai Mór) Mielőtt … a maga tudományával előrukkolhatott volna: újabb vendégek érkeztek. (Krúdy Gyula)
2. Előlép (2).
előrukkolás.
