elpirul
elpirul tárgyatlan ige
Elpirul vki v. vkinek az arca: <szégyenében v. zavarában> vkinek arcába fut a vér; hirtelen piros lesz az arca. ® Mélyen elpirul. Amikor rászólnak, mindig elpirul. Ráismert Anikó, el is pirult mélyen. (Arany János) Halvány arca mostan | egyszerre elpirult, sötétvörös lett. (Kosztolányi Dezső)
elpirulás; elpiruló; elpirult.
