elrejt
elrejt tárgyas ige (kissé választékos)
1. Vki olyan helyre v. úgy tesz el vmit, hogy más meg ne lássa, meg ne találja; eldug. Elrejtette az áruló levelet. Jó lesz a puskát a csendőrök elől elrejteni. A tolvaj a lakásán rejtette el a zsákmányt. A két rabló … Összeszedé gyorsan, ami becsest látott … Azzal odábbálltak, gondosan elrejték. (Arany János) [A játékot] gondosan elrejtettem, hol a vizeskád, hol valamelyik almáriom alá. (Herczeg Ferenc) Az udvar kertjében fölásatta a rézmozsarat, melyet a … rekvirálások elől rejtett el, egy bodzafa tövébe. (Kosztolányi Dezső) || a. (átvitt értelemben) [Az ember] házakat és városokat épített, hogy elrejtse bennük vonagló, ijedt, reszkető szívét. (Karinthy Frigyes)
2. Vki olyan rejtekhelyen helyez el vkit, hogy hollétét ne fedezhessék fel; elbújtat. A kémet a padláson rejtették el. A menekülő leányt elrejtették üldözői elől. Ócska zsákokat dobált rá, úgy rejtette el. Szlávy az ablak üregébe volt elrejtve. (Kazinczy Ferenc) || a. (irodalmi nyelvben, régies) Elrejti magát: elrejtőzik, elbújik. Germanicust, ki elrejté magát, | hogy majd kilesse, mit beszéllenek | felőle, nem jó ám követni mindég. (Katona József) Oly magas a rozs, hogy a varjú elrejtheti magát benne. (Vas Gereben)
3. (átvitt értelemben) Vmit úgy helyez el, hogy ne tűnjék szembe, elkerülje a figyelmet. A jelentést a szerkesztő a napihírek közé rejtette el. || a. (átvitt értelemben, választékos) Elrejti a sorok közé: nem írja meg nyíltan, csak az írásmű többi részével és célzatával sejteti.
4. (irodalmi nyelvben) Vmi eltakar vkit, vmit vki elől úgy, hogy nem lehet látni. Lombfüggöny rejtette el szemünk elől a kis házat. Elrejti a Bakony erdeje, | Szülőföldem, képedet. (Berzsenyi Dániel) || a. Elrejti arcát (fejét): arcát vmibe, vhová rejtve (1a) eltakarja, elfödi. Kendőbe rejti el arcát. A párnák közé elrejti arcát. || b. Elrejti kezét: hátra, háta mögé v. zsebbe dugja.
5. (átvitt értelemben) <Lelki tartalmat v. ilyen külső megnyilvánulást> eltitkol, elleplez, elpalástol, ill. magába elzár. Elrejti örömét. Elrejti szerelmét a világ elől. Alig bírta elrejteni izgalmát. Bánatát szívébe elrejtve szenved. A bárónő … jól el tudta rejteni megdöbbenését. (Jókai Mór)
6. (átvitt értelemben) <A kíváncsiság, kutatás, megismerés elől> elzár, hozzáférhetetlenné, megismerhetetlenné tesz vmit. A tenger örökre elrejtette a titkot. Elrejtette az éjszaka sötétje. A kézirat elveszte hosszú időre elrejtette előlünk a megoldás lehetőségét.
elrejtés; elrejtet; elrejtett; elrejthető; elrejtő.
