elrepül
elrepül tárgyatlan ige elröpül
1. <Szárnyas állat> vhonnan repülve eltávolodik, elmegy. A lepke elrepült a gyerek ujjáról. A szarka elrepült a háztetőről. (Jókai Mór) A levegőben madarak és repülőgépek vannak; a madár elrepül, a gépre pedig rá kell lőni. (Karinthy Frigyes) || a. <Ember> repülőgépen eltávozik vhonnan. Külföldi vendégeink tegnap elrepültek a fővárosból. || b. <Tárgy erős lökés következtében> nyugalmi helyzetéből kilendülve a levegőben rendsz. nagy sebességgel eltávolodik. Elrepül a labda. A nyíl elrepült. Elrepült a nagy kő, és ahol leszálla, Egy nemes vitéznek lőn szörnyü halála. (Arany János)
2. Elrepül vhol: bizonyos helyen repülve elhalad. Galambcsapat repült el az ablak előtt. A gép elrepült Magyarország felett. Vándor kócsagok repültek el feje fölött. (Jókai Mór) || a. (átvitt értelemben, túlzó) <Földi jármű> nagy gyorsasággal elhalad vhol. Egy tügyi szekér … vidám ügetésben repült el mellettünk. (Móricz Zsigmond)
3. Elrepül vmeddig, vhova: vmely helyet repülve elér. Az erdő széléig még elrepült a szárnyán megsebesített fácán. || a. <Személy> repülőgépen utazva jut el vhova. Elrepül Debrecenbe.
4. <Bizonyos ideig> repülve a levegőben marad. A vitorlázó repülőgép kedvező szélben órákig elrepül.
5. (átvitt értelemben) <Idő, időszak> igen gyorsan, szinte észrevétlenül elmúlik. Elrepültek a percek. Oh, a szárnyas idő hirtelen elrepül. (Berzsenyi Dániel) Nyolc száz [év] repült el már Budavár felett. (Berzsenyi Dániel) || a. (átvitt értelemben) <Időbeli, lelki jelenség, kül. álom, érzés hosszabb-rövidebb jelenlét után> nyomtalanul eltűnik; elreppen. Az ifjúság örömei Lassanként elrepülnek. (Berzsenyi Dániel) Lódobogás hallék: elrepült az álom. (Arany János) Egy pillanatra dacos, vad, bolond és gyerekes gondolat villant benne … Ám képzelete elröpült; s valódi utálattal gondolt … fajtájára. (Babits Mihály) || b. (átvitt értelemben, költői) Elrepül vmi vkinek az ajkáról, ajkairól, szájáról: <sóhaj, fohász, néhány szó> halkan, alig hallhatóan hagyja el vkinek ajkát. [A leánynak] hosszú fohász repült el ajkairól. (Jókai Mór)
Szólás(ok): ld. angyal.
elrepülés; elrepülő; elrepült.
