elvégzés
elvégzés főnév -t, -e [e] (csak egyes számban), (régies) elvégezés
1. (csak birtokos jelzővel) Az elvégez igével kifejezett cselekvés; az a cselekvés, hogy vmit elvégeznek. A feladat, a munkálatok elvégzése; az iskola elvégzése; tanulmányainak elvégzése után.
2. (vallásügy, régies) Vmely isteni hatalom által eleve elrendelt sors; eleve-elrendelés.
