elviselhetetlen
elviselhetetlen [e-e-e-e-e] melléknév -ül, -ebb [e], (régies) elviselhetlen [e-e-e-e] (gyak. túlzó)
1. Olyan <dolog>, melyet nem vagy csak nagyon nehezen lehet elviselni (3). Elviselhetetlen békefeltételek. A világ nem omlik össze …, hanem marad olyan komisz és elviselhetetlen, mint amilyen. (Karinthy Frigyes) || a. Annyira nagy(fokú), hogy már kínzó v. elkeserítő. Elviselhetetlen drágaság, fájdalom, hőség.
2. Olyan <személy>, akinek a magatartása, viselkedése, modora erős visszatetszést kelt az emberben; kiállhatatlan, utálatos. Elviselhetetlen fráter. A borbély valóban kezdett elviselhetetlen lenni. (Krúdy Gyula) || a. Ilyen emberre jellemző <magatartás>. Elviselhetetlen modora van. Nincs a fészekben más, csak egy … egyre elviselhetetlenebb hisztériájú feleség. (Móricz Zsigmond)
elviselhetetlenség.
