engesztelés
engesztelés [e-e-e] főnév -t, (-ek), -e [ë, e] (többes számban ritka) (választékos)
1. Az engesztel (1, 2) igével kifejezett cselekvés, eljárás, magatartás, megnyilatkozás; sértődöttség, harag, bosszúvágy csillapítására, eloszlatására irányuló törekvés, kérlelés; békítés. Hosszas engesztelés után végül megbocsátottak neki. Mi vagyunk: Jövő és Igazság, | Engesztelés és nagy Itélet. (Ady Endre) || a. Az, amivel vkit (meg)engesztelnek. Engesztelésül felajánlotta, hogy …
2. Kibékülés, megbocsátás; engesztelődés. A kebléből kivont fehér kendő … azt látszék mutatni, hogy békét, engesztelést hozott a városnak. (Jókai Mór)
engesztelési.
